Szabályzat

A jelenleg hatályban lévő szabályzataink







A SÍK SÁNDOR PIARISTA EGYETEMI SZAKKOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Szeged, 2015.





PREAMBULUM


Kollégiumunkat 1992-ben alapította a Piarista Rend Magyar Tartománya. Az épületet Tábi Tibor (1921-1990) adományozta a Piarista Rendnek végrendeletében.

A Kollégium a keresztény pedagógusképzés támogatásának céljával jött létre. A 1990-es években többnyire tanár szakos hallgatók alkották a lakóközösséget. Kollégiumunk 1999 óta szakkollégiumi formában működik. A 2000-es évektől kezdődően a Kollégium az egyetem többi hallgatója felé is nyitott: ma a Szegedi Tudományegyetem csaknem valamennyi kara képviselteti magát a lakók révén.

A korábbi Szervezeti és Működési Szabályzat óta részben módosult és az évek során kialakult szokásjogot egységes alapokmányba foglalva, az intézménynek újabb célokat és konzekvens alapokat adva, figyelembe véve az aktuális elvárásokat, a Sík Sándor Piarista Egyetemi Szakkollégium a következő Szervezeti és Működési Szabályzatot alkotja:


ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


I. FEJEZET
A KOLLÉGIUM CÉLJA

1. § A Sík Sándor Piarista Egyetemi Szakkollégium küldetése, hogy lakóinak otthont adjon, és fejlődési lehetőségeket biztosítson egyéni hivatásukra való felkészülésükhöz. Mindezt emberközpontúan, közösségként, a szakmai fejlődést és a keresztény értékeket szem előtt tartva teszi.

II. FEJEZET
A SZABÁLYZAT HATÁLYA

2. § A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed a Sík Sándor Piarista Egyetemi Szakkollégiumra (a továbbiakban: Kollégium).

III. FEJEZET
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI ALAPELVEK

Szabályzatszerűség

3. § (1) A Kollégium a Kollégiumi Gyűlés által elfogadott Szabályzat szerint működik, amely megváltoztatásának lehetősége a lakók számára biztosított.
(2) A Szabályzatot valamennyi lakó számára hozzáférhetővé kell tenni. A közzétételről és a hozzáférhetővé tételről a Kollégiumi Tanács gondoskodik.

Értékrend

4. § (1) A Kollégium a keresztény értékrend és a piarista szellemiség alapján működik.
(2) A Kollégium a lakók szellemi fejlődését a Képzési Tervben meghatározott eszközök útján segíti elő. A Képzési Terv három fő fejlesztési irányvonala: szakember, értelmiségi, keresztény. A képzési célok elérésének érdekében a Kollégium szakmai- és egyéb kompetenciákat fejlesztő képzéseket biztosít, programokat szervez, valamint önképzési lehetőséget nyújt tagjainak.
(3) A Kollégium támogatja, hogy önkéntességen alapuló tevékenységek révén a lakókban a társadalmi problémák iránti érzékenység fejlődjön.

Politikai függetlenség

5. § A Kollégium a politikai pártoktól és szervezetektől függetlenül működik.

Önkormányzatiság

6. § A Kollégiumban széleskörű irányítási és érdekképviseleti jogosultságokkal felruházott, demokratikusan megválasztott diákönkormányzat működik.

Jóhiszeműség és tisztesség

7. § A lakók és az igazgató a Szabályzatban meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.

Tájékoztatás és a véleménynyilvánítás szabadsága

8. § A Kollégiumi Tanács és a Diákbizottság a döntéseiről köteles tájékoztatni a lakókat, és biztosítaniuk kell számukra a véleménynyilvánítás lehetőségét.

IV. FEJEZET
A KOLLÉGIUM ADATAI

9. § (1) A Kollégium hivatalos neve: Sík Sándor Piarista Egyetemi Szakkollégium.
(2) A Kollégium alapítója és fenntartója a Piarista Rend Magyar Tartománya (a továbbiakban: Fenntartó).
  1. A Kollégium székhelye: 6721 Szeged, Lechner tér 2/A.


MÁSODIK RÉSZ
A LAKÓK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI


10. § A lakó jogosult
a) a számára biztosított lakótér és a közös helyiségek zavartalan használatára;
b) a Kollégium tulajdonában álló, közös használatra bocsátott eszközök és berendezések rendeltetésszerű használatára;
c) a Kollégium által szervezett programokon részt venni;
d) a Kollégium döntéseiben a Kollégiumi Gyűléseken közvetlenül vagy a diákönkormányzaton keresztül részt venni, illetve azokat véleményezni.

11. § (1) A lakó köteles
a) a tanulmányait a tőle elvárható módon végezni;
b) a Kollégium rendjét és jó hírnevét tiszteletben tartó, keresztény értelmiséghez méltó életmódot folytatni;
c) az általában elvárható mértékben, aktívan részt venni a Kollégium közösségi életében;
d) kollégiumi díjat fizetni;
e) a Szabályzatot, a Házirendet és a Képzési Tervet megismerni és betartani;
f) a Kollégiumi Gyűléseken részt venni.
(2) A lakókkal szemben támasztott alapkövetelmények:
a) részvétel egy szemeszteren belül a teaházak legalább felén és tanévenként egy előadás megtartása;
b) részvétel az őszi és a tavaszi lelkigyakorlatokon;
c) közreműködés az Oktogon Napok előkészületeiben és részvétel azok programjain;
d) a Képzési Tervben meghatározott további alapkövetelmények.
(3) A kötelezettségek és az alapkövetelmények teljesítése alól a Kollégiumi Tanács indokolt esetben felmentést adhat.

12. § (1) A lakó kollégiumi tagsága megszűnik, ha
a) a tagságról lemond;
b) a hallgatói jogviszonya megszűnik;
c) a Fegyelmi Bizottság kizárást alkalmaz vele szemben.
(2) A lakó az (1) bekezdés a) vagy b) pontja által meghatározott megszűnési ok bekövetkeztéről haladéktalanul köteles tájékoztatni az igazgatót.
(3) Az igazgató az (1) bekezdés b) pontja esetén méltányolható okból a tagságot meghosszabbíthatja.

13. § (1) A Kollégium az arra alkalmas hallgatók számára külsős tagságot ajánlhat fel annak érdekében, hogy a hallgató formálisan is tartozzon a Kollégium közösségéhez, valamint használhassa a Kollégium által biztosított infrastrukturális és képzési lehetőségeket. A kültag felvétele a 24-25. § szerinti felvételi eljárás alapján történik. A kültag nem jogosult a Kollégiumban való bentlakásra. A kültag jogait és kötelességeit az SZMSZ 1. számú melléklete szabályozza.



HARMADIK RÉSZ
A KOLLÉGIUM SZERVEZETE


I. FEJEZET
A KOLLÉGIUMI GYŰLÉS

14. § (1) A Kollégiumi Gyűlés a Kollégium legfőbb szerve.
(2) A Kollégiumi Gyűlés tagja az összes lakó.
(3) A Kollégiumi Gyűlés elnöklését az igazgató látja el.
(4) A Kollégiumi Gyűlés
a) fogadja el és módosítja a Szabályzatot és a Házirendet;
b) választja meg a szeniorokat és a Diákbizottságot;
c) véleményezi az igazgató, a Kollégiumi Tanács és a Diákbizottság működését;
d) hagyja jóvá a Szakkollégium irányelveit, fejlesztési stratégiáját;
e) fogadja el a Kollégiumi Tanács által előkészített éves képzési tervet;

15. § (1) A Kollégiumi Gyűlés minden tanévben legalább öt alkalommal ülésezik: a tanév kezdetén, az őszi félév végén, a tavaszi félév elején, a tanév végén és a diákönkormányzati választás alkalmával.
(2) A rendkívüli Kollégiumi Gyűlés összehívását a Kollégiumi Tanács vagy - a négy diákbizottsági tag vagy a lakók egyharmadának kezdeményezésére - a Diákbizottság írhatja elő.
(3) A megjelenés a Kollégiumi Gyűlésen valamennyi lakó számára kötelező. Ez alól a Kollégiumi Tanács indokolt esetben felmentést adhat.
(4) A Kollégiumi Gyűlés általános; egyenlő; a diákönkormányzati választásnál titkos, egyéb kérdésekben nyílt szavazással dönt.
(5) A Kollégiumi Gyűlés a lakók legalább háromnegyedének megjelenése mellett határozatképes.
(6) A Szabályzat és a Házirend elfogadásához és módosításához az összes lakó kétharmadának a szavazata szükséges.

II. FEJEZET
A KOLLÉGIUMI TANÁCS

16. § (1) A Kollégiumi Tanács a Kollégium irányító szerve.
(2) A Kollégiumi Tanács tagjai az igazgató és a szeniorok.
(3) A Kollégiumi Tanács
a) szervezi a szakkollégiumi tevékenységet;
b) felelős a felvételi eljárás lefolytatásáért;
c) kezdeményezheti a Kollégiumi Gyűlésen a Szabályzat és a Házirend módosítását;
d) állapítja meg a tárgyévi Képzési Tervet;
e) határozza meg a kollégiumi díj mértékét;
f) készíti el a Kollégium költségvetését;
h) intézkedéseket hozhat a Házirend betartatása érdekében.
(4) A Kollégiumi Tanács zárt ülésen dönt, de tanácskozásra bármelyik lakót meghívhatja.

III. FEJEZET
AZ IGAZGATÓ

17. § (1) A Kollégium igazgatóját a Piarista Rend Magyar Tartományának tartományfőnöke nevezi ki.
(2) Az igazgató
a) a Kollégium Tanács tagjaként részt vesz a Kollégium irányításában;
b) képviseli a Kollégiumot;
c) gyakorolja a munkáltatói jogokat az alkalmazottak felett;
d) elnököl a Kollégiumi Gyűlésen;
e) felelős a Kollégium gazdasági és technikai működéséért;
f) nevezi ki a szeniorokat és a Diákbizottságot;
g) a fegyelmi jogkör gyakorlásával fenntartja a Kollégium rendjét;
h) felügyeli a lakók tanulmányi munkáját;
i) részt vesz a felvételi eljárásban.
IV. FEJEZET
A SZENIOROK

18. § (1) A két szenior a lakók érdekeit képviseli a kollégiumi döntéshozatalban.
(2) A szeniorok
a) a Kollégiumi Tanács tagjaiként részt vesznek a Kollégium irányításában;
b) átmeneti akadályoztatása esetén - a 17. § (2) bekezdés c), e), f) pontjaiban meghatározott feladatok kivételével - helyettesítik az igazgatót;
c) felelősek a közös programok lebonyolításáért;
d) törekednek a pályázati lehetőségek kihasználására;
e) a fegyelmi jogkör gyakorlásával fenntartják a Kollégium rendjét;
f) felügyelik a lakók tanulmányi munkáját;
g) részt vesznek a felvételi eljárásban.

19. § (1) A szeniorokat a Kollégiumi Gyűlés egy évre választja meg általános, titkos, egyenlő és közvetlen szavazással. Legkésőbb minden év október 15-ig össze kell hívni a Kollégiumi Gyűlést erre a célra.
(2) Szeniorrá megválasztható minden olyan lakó, aki korábban legalább egy tanévig a Kollégium tagja volt, és aki közösségi és szellemi tevékenységei révén erre a tisztségre alkalmas.
(3) Közvetlenül a szavazás előtt a szeniorrá megválasztható lakók lemondhatnak a jelöltségről. A jelöltségről lemondó köteles döntését indokolni a Kollégiumi Gyűlés előtt.
(4) A szavazás érvényes, ha a lakók legalább háromnegyede jelen van a Kollégiumi Gyűlésen és érvényes szavazatot ad le. Egy lakó legfeljebb két jelöltre szavazhat. Az érvényes szavazatok közül a két legtöbb szavazatot gyűjtő jelöltet ajánlja a Kollégiumi Gyűlés szeniornak.
(5) Ha a szeniorok személye szavazategyenlőség miatt nem dönthető el, akkor a Kollégiumi Gyűlés újabb szavazással dönt, ahol csak az azonos számú szavazatot kapott jelöltekre adható le lakónként egy-egy szavazat.
(6) A szeniorokat az igazgató nevezi ki.
(7) A szeniorokat e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.
(8) Ha a jelöltségéről minden arra jogosult lemond, ha a választás eredménytelenül zárul, vagy ha nincs két olyan lakó, aki a (2) és a (7) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, az igazgató jelöli ki a választható jelölteket.
(9) Ha a Kollégiumi Gyűlés csak egy jelöltet tud ajánlani szeniornak, a másik szeniorrá választható jelölteket az igazgató jelöli ki.

20. § (1) A szeniorok megbízatása megszűnik:
a) a megbízatásuk idejének lejártával;
b) lemondással;
c) szigorú megrovással;
d) a kollégiumi tagságuk megszűnésével.
(2) Ha a szeniorok megbízatása tanév közben szűnik meg, időközi választást kell tartani a megszűnéstől számított harminc napon belül. Az időközi választásra a rendes választás szabályai irányadóak.
(3) Ha a szeniorok megbízatása a tanéven kívül szűnik meg vagy akadályoztatva vannak, az igazgató választja ki az ideiglenes szeniorokat.

V. FEJEZET
A DIÁKBIZOTTSÁG

21. § (1) A Diákbizottság a lakók érdekképviseleti szerve, amely a lakók által megválasztott négy képviselőből áll.
(2) A Diákbizottság
a) képviseli a lakók érdekeit;
b) közvetít a Kollégiumi Tanács és a lakók között;
c) részt vesz a közös programok szervezésében;
d) rendkívüli Kollégiumi Gyűlést rendelhet el, ha azt a Diákbizottság valamennyi tagja szükségesnek véli, vagy ha azt a lakók egyharmada kéri;
e) a fegyelmi jogkör gyakorlásával fenntartja a Kollégium rendjét;
f) intézkedéseket hozhat a Házirend betartatása érdekében;
g) békéltető funkciót tölt be;
h) részt vesz a felvételi eljárásban.

22. § (1) A négy diákbizottsági tagot a Kollégiumi Gyűlés választja meg egy évre általános, titkos, egyenlő és közvetlen szavazással, közvetlenül a szeniorok megválasztása után.
(2) Diákbizottsági tagnak megválasztható bármely lakó, aki korábban legalább egy tanévig a Kollégium tagja volt, és aki közösségi és szellemi tevékenységei révén erre a tisztségre alkalmas.
(3) A szavazás érvényes, ha a lakók legalább háromnegyede jelen van a Kollégiumi Gyűlésen és érvényes szavazatot ad le. Egy lakó legfeljebb négy jelöltre szavazhat. Az érvényes szavazatok közül a négy legtöbb szavazatot gyűjtő jelöltet ajánlja a Kollégiumi Gyűlés Diákbizottságnak.
(4) A diákbizottsági tagokat az igazgató nevezi ki.
(5) Ha a diákbizottsági tagok személye szavazategyenlőség miatt nem dönthető el, akkor a Kollégiumi Gyűlés újabb szavazással dönt, ahol csak az azonos számú szavazatot kapott jelöltekre adható le szavazat.
(6) Ha a megválasztott diákbizottsági tagok tagságukról lemondanak vagy a szavazás eredménytelenül zárul, az igazgató jelöli ki a választható jelölteket.

23. § (1) A diákbizottsági tagok megbízatása megszűnik:
a) a megbízatásuk idejének lejártával;
b) lemondással;
c) szigorú megrovással;
d) a kollégiumi tagságuk megszűnésével.
(2) Ha a diákbizottsági tagok megbízatása tanév közben szűnik meg, időközi választást kell tartani a megszűnéstől számított harminc napon belül. Az időközi választásra a rendes választás szabályai irányadóak.
(3) Ha a diákbizottsági tagok megbízatása a tanéven kívül szűnik meg vagy akadályoztatva vannak, az igazgató választja ki az ideiglenes diákbizottsági tagokat.


NEGYEDIK RÉSZ
A FELVÉTELI ELJÁRÁS


24. § (1) Felvételire jelentkezhet
a) a Szegedi Tudományegyetem vagy a Gál Ferenc Főiskola nappali tagozatos fiú hallgatója;
b) végzős középiskolás fiú diák, aki a Szegedi Tudományegyetemre vagy a Gál Ferenc Főiskolára jelentkezett;
c) más egyetem hallgatója, aki a Szegedi Tudományegyetem vagy a Gál Ferenc Főiskola által nyújtott képzésben vesz részt.
(2) Nem jelentkezhet felvételire az, akit korábban kizártak a Kollégiumból.
(3) A jelentkezők felvételéről a Felvételi Bizottság dönt autonóm módon, a Kollégium által elfogadott értékek szerint.
(4) A Felvételi Bizottság tagságára jogosultak
a) a Kollégiumi Tanács és a Diákbizottság tagjai;
b) az Diákbizottság által egyszerű többséggel megszavazott bármely lakó.
(5) Az Diákbizottság által meghívott lakók a Felvételi Bizottságban jogállásukat tekintve a diákbizottsági tagokkal esnek azonos megítélés alá.
(6) A Felvételi Bizottság az eljárása során mérlegeli a jelentkezők
a) tanulmányi eredményeit és szakmai elhivatottságát;
b) kereszténység iránti elkötelezettségét;
c) közösséghez való attitűdjét;
d) szociális rászorultságát.

25. § (1) A felvételi eljárás írásbeli pályázatból és felvételi meghallgatásból áll.
(2) Az írásbeli pályázatot a Kollégiumi Tanács hirdeti meg minden év májusában.
(3) Az írásbeli pályázat tartalmát és beérkezési határidejét a Kollégiumi Tanács állapítja meg.
(4) A jelentkezők írásbeli pályázatába csak a Felvételi Bizottság tagjainak van betekintési joguk. A Felvételi Bizottság az adatvédelmi törvényben foglaltaknak megfelelően kezeli a jelentkezők személyes adatait.
(5) A felvételi meghallgatás időpontját a Kollégiumi Tanács az írásbeli pályázatok beérkezési határidejétől számított nyolc napon belül köteles kiírni és a jelentkezőket erről tájékoztatni. A felvételi meghallgatást legkésőbb az írásbeli pályázatok beérkezési határidejétől számított huszonegy napon belül köteles megtartani. A tájékoztatás és a felvételi meghallgatás között legalább nyolc napnak kell eltelnie.
(6) A felvételi meghallgatás során a jelentkezők előbb a Kollégiumi Tanács, majd a Diákbizottság tagjaival beszélgetnek el.
(7) A jelentkezők meghallgatását követően a Felvételi Bizottság zárt ülésen tanácskozik a jelentkezők felvételéről.
(8) A Felvételi Bizottság három szavazata az igazgató, a szeniorok és a Diákbizottság között egyenlő arányban oszlik meg.
(9) Kétség esetén az igazgató szavazata az irányadó.
(10) A felvételi döntésről a Kollégiumi Tanács a felvételi meghallgatástól számított nyolc napon belül tájékoztatja a jelentkezőket.
(11) A felvételi döntéssel szemben fellebbezésnek nincs helye.
(12) A Kollégiumi Tanács pótfelvételit hirdethet. A pótfelvételi eljárás során a felvételi eljárás szabályai irányadóak.
(13) A felvételi követelményeknek megfelelt, de helyhiány miatt felvételt nem nyert jelentkezők várólistára kerülnek. A várólista rangsorát a Diákbizottság véleményezése mellett a Kollégiumi Tanács állapítja meg.

26. § (1) A Kollégiumi Tanács minden félév végén beszámoltatást tart.
(2) A beszámoltatás során a Kollégium lakói egyenként beszámolnak a Kollégiumi Tanácsnak a félév során teljesített tanulmányi eredményeikről, illetve közösségi szerepvállalásukról. A tanulmányi eredmények bizonyítása céljából a lakók kötelesek az Egységes Tanulmányi Rendszerből nyomtatott előző félévi kurzusfelvételi lapot leadni.
(3) A beszámoltatás során a Kollégiumi Tanács által meghívott diákbizottsági tagok is jelen lehetnek.
(4) A beszámolók alapján a Kollégiumi Tanács a Diákbizottság véleményének kikérését követően dönthet úgy, hogy a tanév végén nem hosszabbítja meg azon lakók kollégiumi tagságát, akik a Szabályzatban meghatározott célokat és alapelveket nem sajátították el a kollégiumi tagság ideje alatt.


ÖTÖDIK RÉSZ
A FEGYELMI ELJÁRÁS


27. § (1) Fegyelmi szankciók
a) a megrovás,
b) a szigorú megrovás,
c) a kizárás.
(2) A fegyelmi szankciókról nyilvántartás készül, amely minden lakó számára hozzáférhető.
(3) A kötelezettségszegés miatt alkalmazandó fegyelmi szankciókat szóbeli figyelmeztetés előzi meg. A szóbeli figyelmeztetés kiosztására a Kollégiumi Tanács és a Diákbizottság legalább két tagja jogosult. A szóbeli figyelmeztetést kiosztó személyek a szóbeli figyelmeztetésről az igazgatót haladéktalanul kötelesek tájékoztatni.

I. Fejezet
A megrovás

28. § (1) Megrovásban kell részesíteni azt a lakót, aki a Szabályzatban meghatározott kötelezettségeinek szóbeli figyelmeztetést követően sem tesz eleget.
(2) A megrovás kiszabására a Kollégiumi Tanács vagy a Diákbizottság jogosult.
(3) A megrovást kiosztó szerv a megrovás kiszabásáról a megrótt személyt, az igazgatót és a Kollégium lakóit indokolással ellátva, haladéktalanul, írásban tájékoztatni köteles.
(4) A megrovás elévülési ideje két szemeszter.

II. Fejezet
A szigorú megrovás (A sárga lap)

29. § (1) Szigorú megrovásban kell részesíteni azt a lakót, aki
a) korábban megrovásban részesült és a Szabályzatban meghatározott kötelezettségeinek szóbeli figyelmeztetést követően továbbra sem tesz eleget, vagy
b) a Kollégium rendjét súlyosan sértő magatartást tanúsít.
(2) A szigorú megrovás kiszabására a Kollégiumi Tanács a Diákbizottság véleményezése mellett jogosult.
(3) A Kollégiumi Tanács a szigorú megrovás kiszabásáról a szigorú megrovásban részesült személyt és a Kollégium lakóit indokolással ellátva, haladéktalanul, írásban tájékoztatni köteles.
(4) A szigorú megrovás elévülési ideje négy szemeszter.

III. Fejezet
A kizárás (A piros lap)

30. § (1) Kizárás azzal a lakóval szemben alkalmazható, aki korábban szigorú megrovásban részesült, és
a) a Szabályzatban meghatározott kötelezettségeinek szóbeli figyelmeztetést követően továbbra sem tesz eleget, vagy
b) a Kollégium rendjét súlyosan sértő magatartást tanúsít.
(2) Az a lakó is kizárható, aki korábban sem megrovásban, sem szigorú megrovásban nem részesült, de
a) a Szabályzat által meghatározott alapkövetelményeknek nem tesz eleget,
b) a Kollégium rendjét többször, súlyosan megsérti, vagy
c) a Kollégium jó hírnevét súlyosan sértő magatartást tanúsít.

31. § (1) A kizárás alkalmazásáról az eseti jelleggel felállított Fegyelmi Bizottság egyszerű többséggel dönt.
(2) A Fegyelmi Bizottság a Kollégiumi Tanács és a Diákbizottság tagjaiból áll össze.
(3) A Fegyelmi Bizottság a nyilvános fegyelmi eljárás során köteles az eljárás alá vont személyt meghallgatni.
(4) A Fegyelmi Bizottság három szavazata az igazgató, a szeniorok és a Diákbizottság között egyenlő arányban oszlik meg.
(5) Kétség esetén az eljárás alá vont személy javára kell dönteni.
(6) A Fegyelmi Bizottság a kizárás alkalmazásáról a kizárt személyt és a Kollégium lakóit indokolással ellátva, haladéktalanul, írásban tájékoztatni köteles.
(7) A kizáró határozatnak rendelkeznie kell a tagság megszűnésének hatályáról.



HATODIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK



32. § A jelen Szabályzat a Kollégiumi Gyűlés 2013. szeptember 19-én elfogadott SZMSZ-nek többszörösen módosított változata, és a Fenntartó jóváhagyását követő napon lép hatályba.


33. § (1) A Szabályzat és a Házirend módosítását bármelyik lakó indítványozhatja a Kollégiumi Tanácsnál.
(2) A Kollégiumi Tanács az indítvány benyújtásától számított tizenöt napon belül dönt arról, hogy előterjeszti-e a Kollégiumi Gyűlésen az indítványozott módosítást. Döntéséről haladéktalanul tájékoztatja az indítványozó lakót.
(3) A Kollégiumi Tanács a módosító javaslatot a Kollégiumi Gyűlés elé terjeszti. A módosítás elfogadásához az összes lakó kétharmadának szavazata szükséges.
(4) A Szabályzat módosítása a Fenntartó jóváhagyását követő napon lép hatályba.


Kelt: Szeged, 2015. március 30.


Jenei Máté
Jusztin István
senior
igazgató


Fenntartói jóváhagyás
Kelt: Budapest, 2015.április


Labancz Zsolt
tartományfőnök







A SÍK SÁNDOR PIARISTA EGYETEMI SZAKKOLLÉGIUM
KÉPZÉSI TERVE

Szeged, 2015.


Az SZMSZ-ben lefektetett elvek alapján alakítottuk ki Képzési tervünket. Elképzeléseinket három kulcsszó köré csoportosítottuk: keresztény, értelmiség és szakember.
A képzési terv követelményeinél az osztatlan képzések I-III. éves hallgatói a BA/BSc hallgatóknak, a IV-V. éves hallgatók az MA/MSc hallgatóknak felelnek meg.

A 2015/16-os tanév képzési és egyéb programjait „Én és Te, Én és Mi” címmel a táras kapcsolatokra, együttműködésre, kommunikációra fókuszáljuk.

I. Szakember
1. Minden kollégista az évfolyamátlaghoz képest köteles jó szinten teljesíteni egyetemi/főiskolai tanulmányi kötelezettségeit. A felvett és teljesített kurzusok aránya évente haladja meg a 80%-ot!

2. Az osztatlan, a „kutató” és PhD képzésekben résztvevő hallgatókon kívül minor szak felvételét v. egyéb képzés végzését kérjük a második évtől kezdődően.

A Szakkollégium az eredeti tanárképzési vonalat követve fontosnak tartja a szakmai ismeretek szóbeli és írásbeli prezentációját.
3. Az előadói készségfejlesztés kurzusa az 1993 óta futó, heti rendszerességű Teaház. Az SZMSZ-ben leírtaknak megfelelően minden kollégista évenként egy teaházi előadást tartson. Az előadóval szemben támasztott elvárás a választott témában való kellő elmélyülés. Az előadásokkal szemben támasztott formai követelmények:
  • 40-50 perc terjedelmű,
  • ismeretterjesztő jellegű,
  • szemléltetéssel kísért,
  • tematikus részegységekre osztott.
További követelmény az aktív hallgatóként való részvétel egy szemeszteren belül a teaházak és a módszertani szempontú kiértékelések legalább felén.

4. Az írásbeli prezentációk készítésében való jártassághoz a Szakkollégium a következő segítséget nyújtja, illetve követelményeket támasztja.
BA/BSc hallgatók számára a Szakkollégium publikációs kurzust szervezhet. Egy – külön dokumentumban szabályozott formai követelményeknek megfelelő – írásmű leadása kötelező.
MA/MSc hallgatók a következő módok valamelyikével teljesíthetik:
  • Tanulmány leadása a Szakkollégium tanulmánykötetébe (Kollégiumi füzetek), vagy előadóként való részvétel a tavasszal megrendezett Hallgatói Konferencián,
  • TDK dolgozat készítése,
  • önálló kutatómunka végzése és arról kutatási beszámoló készítése,
  • aktív részvétel külső szakmai fórumokon,
  • szakmai folyóiratokban tanulmány, szakcikk publikálása,
  • demonstrátori munka.
Tanárszakos hallgatók ezen kötelezettségüket a Szakkollégiummal együttműködő Dugonics András Piarista Gimnázium tanórán kívüli tevékenységeiben (pl. szakkör, témahét) való aktív részvétellel is teljesíthetik.
Szükség szerint a Szakkollégium mentort igyekszik biztosítani.

5. A Szakkollégium a tavaszi félévre kompetenciafejlesztő tréninget szervez. A képzés elsődleges fejlesztési iránya az együttműködő kommunikáció és a konfliktuskezelés. Kiemelt szempont a szervezésben a képzés SZTE által elismert kreditet érő általánosan művelő kurzusként történő megszervezése.

II. Keresztény
1. A szakkollégium a tagok lelki és szellemi képzését egyaránt szem előtt tartja. Ezért félévente egy lelkigyakorlatot szervezünk, melyen a részvétel kötelező. Indokolt esetben más kollégium, vagy szervezet által lebonyolított, hasonló tematikájú és időben összevethető méretű lelkigyakorlat is beszámítható.

2. A keresztény szellemi gazdagodás érdekében minden kollégista köteles évente 1 félév teológiai kurzust hallgatni a Gál Ferenc Főiskolán, és abból a félév végén kollokviumi jegyet, illetve beszámolót teljesíteni, vagy a Kollégium által szervezett belső kurzust teljesíteni.
Belső kurzus
Piaristák – látogatás a Szegedi Piarista Rendházban és találkozó az ottani piaristákkal.
Belső kurzusként a szakmai blokk 5. pontjában található tréning szerepel.
3. Ajánlott az aktív részvétel egyházi és egyházhoz közeli szervezetek által szervezett képzéseken és rendezvényeken. Ezt a Szakkollégium a Katolikus és Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület tagjaként kifejezetten segíti és támogatja.
4. Szorgalmazzuk egyházi kisközösségekben való részvételt vagy lelkiségi mozgalmakhoz való csatlakozást.

III. Értelmiség
Szakkollégiumi programunk az értelmiségképzés területén egyrészt a hallgatók általános műveltségét igyekszik növelni, másrészt az e témájú programok szervezésében és lebonyolításában igyekszik jártasságot nyújtani. MA/MSc hallgatóktól ezért évente egy önálló szervezési munkát várunk a következő programok legalább egyikében. A kollégium a szervezéshez szükséges hátteret biztosítja, a programok menedzselésének segítésére igény szerint képzést biztosít.

1. A Szakkollégium évente másfél napos kulturális és közéleti tematikájú rendezvényt szervez Oktogon Napok címmel. BA/BSc hallgatóktól a házigazdaként való tevékeny részvételt, MA/MSc hallgatóktól pedig a szervezés önálló részfeladatainak elvégzését, vagy koordinálását várjuk el.
2. Továbbá félévente 5 előadást szervezünk – Beszélő sorozatcímmel – aktuális tudományos vagy közéleti témában. Az előadások felén való részvétel minden hallgatónak kötelező. Egy félévben minimum két előadáson való részvétel kötelező.
Ajánlott téma tanévre: a társas kapcsolatok, együttélés megjelenése főleg társadalomtudományi megközelítésben.
Az MA/MSc hallgatók számára előírt szervezési munka külső helyszínen is teljesíthető. (pl. középiskolai ismeretterjesztő előadás tartása, szervezése). Az elfogadáshoz a tevékenység dokumentációja szükséges.
3. Társadalmi felelősségünknek és keresztény értékrendünknek megfelelve hallgatóinktól évente öt óra nonprofit területen végzett munkát kérünk. A kollégium kifejezetten támogatja a hallgatók saját ötleteinek önszerveződő csoportban történő megvalósítását, de teljesíthető a munka önkéntesként valamely nonprofit szervezet munkájába való bekapcsolódással is. A szóba jövő tématerületek és célcsoportok: egészségügy, szociális terület, oktatás, kultúra, környezet- és természetvédelem, ifjúság, idősek, hátrányos helyzetűek, fogyatékkal élők.

IV. Beszámoltatás
A kollégisták a félévek végén az index-másolatok leadásával a Kollégiumi Tanácsnak beszámolnak félévi munkájukról. Végzős hallgatók (MA/MSc) számára előzetesen indokolt kérelem alapján a Kollégiumi Tanács felmentést adhat a követelmények egy részének teljesítése alól. Gyenge éves összteljesítmény esetén a Kollégiumi Tanács nem hosszabbítja meg a szakkollégista tagságát a következő tanévre.
Kelt: Szeged, 2015. szeptember 10.


Sándor Máté
Jusztin István
senior
igazgató






Alapító okirat

A Sík Sándor Piarista Egyetemi Szakkollégium
módosításokkal egybeszerkesztett
Alapító Okirata
1


Az Intézmény teljes neve: Sík Sándor Piarista Egyetemi Szakkollégium

Székhelye: 6721 Szeged Lechner tér 2/a

Az Intézmény alapítója és fenntartója:
Piarista Rend Magyar Tartománya 1052 Budapest Piarista köz 1.

Az alapítás ideje: 1992. szeptember 1.

Az intézmény maximális hallgatói létszáma: 25 fő

Az intézmény célja az otthonteremtés olyan hallgatók számára, akik felsőfokú tanulmányaik során keresztény szellemiségű közösségben szeretnének fejlődni, és ott egymást segíteni. A kollégium szakkollégiumként működik: képzési rendszerével segíti hallgatói fejlődését, hogy tanulmányaik végeztével minőségi munkára képes szakemberré, felelős értelmiségivé, valamint a keresztény értékrendet képviselő felnőtté váljanak.

Az intézmény élén az alapító által kinevezett igazgató áll. Ő gyakorolja a munkáltatói jogokat a többi alkalmazott felett.

A diákotthon mint jogi személy önálló intézményként működik. Működését az alapító biztosítja. Működésének tartama határozatlan idejű.

Az intézmény működéséhez szükséges anyagi fedezetet a növendékek után járó normatív támogatásból és az állami diákotthonokkal egyenlő kollégiumi díjból a fenntartó biztosítja.

Az intézmény működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.

Az intézmény irányításával, felügyeletével kapcsolatos feladatokat az alapító látja el.

Az intézmény hatósági ellenőrzésére Szeged város megfelelő hivatalai illetékesek.



Kelt Budapesten 2013. október


Labancz Zsolt
tartományfőnök

1Az eredeti Alapító okirat 1992. szeptember 1-jén kelt. 2013. október …. -n módosult.



régi szabályzatok a korábbi honlapon találhatóak meg.