Szabályzat

A jelenleg hatályban lévő szabályzataink

SZMSZ
Képzési Terv
Alapító okirat




A SÍK SÁNDOR PIARISTA EGYETEMI SZAKKOLLÉGIUM SZERVEZETI 

ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA


  
PREAMBULUM

A Sík Sándor Piarista Egyetemi Kollégiumot 1992-ben alapította a Piarista Rend Magyar Tartománya. Az épületet Tábi Tibor (1921-1990) adományozta a Piarista Rendnek végrendeletében.

A Kollégium a keresztény pedagógusképzés támogatásának céljával jött létre. A 1990-es években többnyire tanár szakos hallgatók alkották a lakóközösséget. Kollégiumunk 1999 óta szakkollégiumi formában működik. A 2000-es évektől kezdődően a szakkollégium az egyetem többi hallgatója felé is nyitott: ma a Szegedi Tudományegyetem csaknem valamennyi kara képviselteti magát a lakók révén.

A korábbi Szervezeti és Működési Szabályzat részben módosult és az évek során kialakult szokásjogot egységes alapokmányba foglalva, az intézménynek újabb célokat és konzekvens alapokat adva, figyelembe véve az aktuális elvárásokat, a Sík Sándor Piarista Egyetemi Szakkollégium a következő Szervezeti és Működési Szabályzatot alkotja:


ELSŐ RÉSZ 
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


I. FEJEZET
A SZAKKOLLÉGIUM ADATAI

 1. § (1) Az intézmény hivatalos neve: Sík Sándor Piarista Egyetemi Szakkollégium. A továbbiakban: Szakkollégium.
(2) A Szakkollégium alapítója és fenntartója a Piarista Rend Magyar Tartománya (a továbbiakban: Fenntartó).
(3) A Szakkollégium székhelye: 6721 Szeged, Lechner tér 2/A.
(4) A Szakkollégium nyilvántartási száma az Oktatási Hivatalnál: DO 44897
(5) A Szakkollégium adószáma: 19085885-1-06

II. FEJEZET
A SZAKKOLLÉGIUM CÉLJA

2. § A Szakkollégium küldetése, hogy otthona legyen lakóinak, inspiratív közeget biztosítson hivatásukra való felkészülésükhöz és a hallgatók közösségként éljenek. Mindezt személyközpontúan, a szakmai fejlődést és a keresztény értékeket szem előtt tartva, a piarista identitást megélve teszi.

III. FEJEZET
A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA ÉS JOGSZABÁLYI HÁTTERE

3. § A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) hatálya kiterjed a Sík Sándor Piarista Egyetemi Szakkollégiumra, annak valamennyi hallgatójára és munkatársára a Szakkollégium területén és azon kívül is. Az SZMSZ vonatkozásában irányadó jogszabályok: 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról és a 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet a nemzeti felsőoktatási kiválóságról 5. fejezet.
IV. FEJEZET
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI ALAPELVEK

Szabályzatszerűség
4. § A Szakkollégium Szabályzatai
(1) A Szakkollégium szabályozó dokumentumai: Stratégiai terv, SZMSZ, Szakmai Program, Képzési Program, Házirend (ezek együttesen: Szabályzatok). 
a) A Stratégiai terv a Szakkollégium működését hosszú távon megalapozó dokumentum, amely egységes jövőképet teremt, meghatározza a Szakkollégium működésének céljait és ezen célokhoz rendelt erőforrások eredményes és hatékony felhasználásának módját. A Szakkollégium közössége készíti el a Vezetői Csapat irányításával, a Kollégiumi Gyűlés fogadja el és a Fenntartó hagyja jóvá. A Szakkollégium stratégiai terve illeszkedik a Fenntartó stratégiai tervéhez.
b) Az SZMSZ az az átfogó, működést szabályozó dokumentum, amely kereteket biztosít az együttéléshez, a szakmai munkához és a közösség tagjainak együttműködéséhez. Felülvizsgálata háromévente kötelező. Az igazgató a Vezetői Csapat együttműködésével készíti  elő a felülvizsgálatot, a Kollégiumi Gyűlés fogadja el és a Fenntartó hagyja jóvá.
c) A Szakmai Program  az az átfogó, a Szakkollégium képzési és fejlesztési programját szabályozó dokumentum, amely a hallgatók számára a Szakkollégiumba való belépéstől, az előrehaladáson keresztül az időszakos teljesítési követelmények meghatározásával egészen a hallgatók a kilépéséig történő folyamatot tartalmazza. Felülvizsgálata háromévente kötelező. Az igazgató koordinálásával a Vezetői Csapat készíti elő, a Kollégiumi Gyűlés fogadja el, a Fenntartó hagyja jóvá.
d) A Képzési Program  a Szakmai Programból ered, annak évenként az adott hallgatói közösségre lebontott keretdokumentuma. Tartalmazza a konkrét képzési programokat, kötelező és választható képzési elemeket, az elvárt szakmai és közösségi teljesítményt és a minimum teljesítési szinteket. A Vezetői Csapat készíti elő, a Kollégiumi Gyűlés fogadja el, az igazgató hagyja jóvá.
e) A Házirend  az SZMSZ alapján a Szakkollégium épületében és külső helyszíneken a Szakkollégium tagjaitól, munkatársaitól, a Szakkollégium nevében eseti jelleggel eljáró személyektől elvárt viselkedésformákat, magatartási normákat rögzíti. Felülvizsgálata évente kötelező, melyet az igazgató koordinálásával a Vezetői Csapat készít elő, a Kollégiumi Gyűlés fogadja el és a Fenntartó hagyja jóvá.

(2) A Szabályzatok érvényessége a hallgatóra nézve a hallgató szakkollégiumi tagságának létrejöttétől a hallgató szakkollégiumi tagságának megszűnéséig tart. 
(3) A Szabályzatokat valamennyi hallgató számára a honlapon és nyomtatott formában kifüggesztve a Kollégium épületében hozzáférhetővé kell tenni és azokat minden hallgatónak kötelező megismerni. A közzétételről és a hozzáférhetővé tételről a Vezetői Csapat gondoskodik.
(4) A fenntartói jóváhagyást igénylő szabályzatok a fenntartói jóváhagyás kézhezvételének napjától hatályosak. 
Értékrend
5. § (1) A Szakkollégium a piarista emberképre (lásd 1. melléklet) alapozva a Szakkollégium tagjaitól egyéni és közösségi fejlődést vár el, amelyekhez mindkét területen támogatást biztosít.

(2) A Szakkollégium a hallgatók fejlődését a Szakmai Program keretein belül az éves Képzési Programban meghatározott eszközök útján segíti elő. A négy fő fejlesztési irányvonal: szellemi, társas, lelki, fizikai. A fejlődési célok elérésének érdekében a Szakkollégium szakmai- és egyéb kompetenciákat fejlesztő képzéseket biztosít, programokat rendez, formálja a közösségi életet, valamint a tőle elvárható mértékben önképzési lehetőséget vagy támogatást nyújt tagjainak.

(3) Az együttélést három prioritás határozza meg: inspiráció, közösség, otthon. Nem csak egymás mellett lakunk, hanem együttműködő közösséget építünk, hogy inspiráló közeget alkossunk az egyéni fejlődéshez, a társas dimenzióban való kiteljesedéshez és az otthonosság érzésének megéléséhez.

(4) A Szakkollégium ösztönzi a hallgatókban a társadalmi problémák iránti érzékenység növekedését és a társadalom megújításában való aktív szerepvállalást.

Politikai függetlenség
6. § A Szakkollégium a politikai pártoktól és szervezetektől függetlenül működik.

Önkormányzatiság
7. § A Szakkollégium legfőbb döntéshozó szerve a kollégium minden tagját magába foglaló Kollégiumi Gyűlés. Az operatív működést a héttagú Vezetői Csapat koordinálja, ami a Kollégiumi Gyűlés által demokratikusan megválasztott 6 hallgatóból és az igazgatóból áll.

Jóhiszeműség és tisztesség
8. § A hallgatók és az igazgató a Szabályzatokban meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.

Tájékoztatás és a véleménynyilvánítás szabadsága
9. § A döntéselőkészítő és döntéshozó testületek a döntésekről kötelesek tájékoztatni a Szakkollégium tagjait, és biztosítaniuk kell számukra a véleménynyilvánítás lehetőségét.

Biztonság 
10.§ A Szakkollégium hangsúlyt fektet tagjainak fizikai, lelki, társas és szellemi biztonságára, ezért folyamatosan törekszik ezek elérésére és megtartására. Továbbá fontosnak tartja a hallgatókat és alkalmazottakat érő fizikai, lelki-pszichológia vagy szexuális bántalmazás/visszaélés felismerését és kezelését. Ennek érdekében együttműködik a Piarista Rend Magyar Tartománya által működtetett Biztonságos Iskola Tartományi Tanácsával (továbbiakban BITT).


MÁSODIK RÉSZ
A TAGOK  JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

11. § A Szakkollégium tagja lehet minden szegedi felsőoktatási intézményben hallgatói jogviszonnyal rendelkező, vagy más felsőoktatási intézményben hallgatói jogviszonnyal rendelkező, de Szegeden tanuló fiatal. Tag alatt értendő a Szakkollégiumban lakó (továbbiakban: lakó) és a kollégiumi ellátást nem igénylő külsős tag (továbbiakban: külsős tag, együttesen: szakkollégiumi tagok).


12. § A Szakkollégium tagjai jogosultak
a) a Szakkollégium közös helyiségeinek és közösségi tereinek használatára;
b) a Szakkollégium tulajdonában álló, közös használatra bocsátott eszközök és berendezések rendeltetésszerű használatára;
c) a Szakkollégium által szervezett programokon részt venni;
d) a Szakkollégium döntéseiben a Kollégiumi Gyűléseken közvetlenül részt venni;
e) a Vezetői Csapat tagjait megválasztani és a Vezetői Csapatban - megválasztása esetén - tagként részt venni, vagy a Vezetői Csapat döntéseit véleményezni;
f) lakóként a számára biztosított lakóteret használni.


13. § (1) A Szakkollégium tagja köteles 
a) a felsőoktatási tanulmányait adottságai, képességei és lehetőségei szerint a tőle elvárható legjobb módon végezni;
b) szakkollégiumi feladatait a hallgató és a Szakkollégium által kötött megállapodás alapján teljesíteni;
c) a Szakkollégium rendjét és jó hírnevét tiszteletben tartó, keresztény értelmiséghez méltó életmódot folytatni;
d) kollégiumi díjat fizetni;
e) a Szabályzatokat megismerni és betartani;
f) a Szakkollégium döntéshozó folyamataiban részt venni,
g) amennyiben fizikai, lelki-pszichológia vagy szexuális bántalmazást/visszaélést észlel, vagy ilyet vélelmez, erről haladéktalanul tájékoztatja az iskolabiztonsági munkatársat vagy a Biztonságos Iskola Tartományi Tanácsát.
14. § A szakkollégiumi tagság
(1) A hallgató szakkollégiumi tagsága a felvételi eljárás eredményeként a szakkollégiumi tagsági szerződés mindkét fél általi aláírásával jön létre.
(2) A hallgató szakkollégiumi tagsága megszűnik, ha
a) a tagságról lemond;
b) a hallgatói jogviszonya megszűnik;
c) belső felvételi eljárás során nem kerül meghosszabbításra a Szakkollégiummal a tagsági jogviszony;
d) a Fegyelmi Bizottság kizárást alkalmaz vele szemben.
(3) A hallgató a (2) bekezdés a) vagy b) pontja által meghatározott megszűnési ok bekövetkeztéről haladéktalanul köteles tájékoztatni az igazgatót.

HARMADIK RÉSZ
A KOLLÉGIUM SZERVEZETE


I. FEJEZET
A KOLLÉGIUMI GYŰLÉS

15. § A Kollégiumi Gyűlés meghatározása és feladatai
(1) A Kollégiumi Gyűlés a Szakkollégium legfőbb döntéshozó szerve.
(2) A Kollégiumi Gyűlés tagja az összes szakkollégiumi tag és az igazgató.
(3) A Kollégiumi Gyűlés elnöklését az igazgató látja el.
(4) A Kollégiumi Gyűlés
a) elfogadja és módosítja a Szabályzatokat;
b) megválasztja a Vezetői Csapat szakkollégista tagjait;
c) véleményezi és elfogadja az igazgató, és a Vezetői Csapat működéséről szóló beszámolókat;
d) megválasztja a Biztonságos Iskola Tartományi Tanácsának (továbbiakban: BITT) iskolabiztonsági munkatársát (továbbiakban IBM).

16. § A Kollégiumi Gyűlés működési rendje
(1) A Kollégiumi Gyűlés minden tanévben négy alkalommal ülésezik: az őszi szorgalmi időszak kezdetén és végén, valamint a tavaszi szorgalmi időszak elején és végén. A Vezetői Csapat szakkollégista tagjainak megválasztása a tavaszi szorgalmi időszak végi Kollégiumi Gyűlésen történik.
A Kollégiumi Gyűlést az igazgató hívja össze az időpont, a helyszín és a napirendi pontok egyértelmű megjelölésével a Szakkollégium elfogadott csatornáján a “Hírmondóban” a Kollégiumi Gyűlés napját megelőzően legalább 7 nappal.
(2) A Kollégiumi Gyűlés döntéseit egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve
a) a Vezetői Csapat szakkollégista tagjainak megválasztása, amely titkos szavazással történik,
b) a Biztonságos Iskola Tartományi Tanácsának kapcsolattartójának megválasztása titkos szavazással és kétharmados többséggel történik,
c) a szabályzatok elfogadása és módosítása, amelyhez kétharmados többség szükséges.
(3) A Kollégiumi Gyűlés döntéseit határozatba foglalja, amelyeket a határozatok tárában évente újrakezdődő sorszámozással nyilvántartja.
(4) A Kollégiumi Gyűlés a hallgatók legalább háromnegyedének megjelenése mellett határozatképes.
(5) A Kollégiumi Gyűlés döntéseinek kommunikációja a Hírmondón  és a Szakkollégium honlapján keresztül történik.
(6) Rendkívüli  Kollégiumi Gyűlés összehívását öt vezetői csapattag, vagy a kollégiumi tagok egyharmada írásban kezdeményezheti a Rendkívüli Kollégiumi Gyűlés tárgyának egyértelmű megjelölésével. A Rendkívüli Kollégiumi Gyűlést a Vezetői Csapat tizenöt napon belül a szokásos módon hívja össze. A Rendkívüli Kollégiumi Gyűlés döntéseit a Kollégiumi Gyűlés döntéseinek megfelelő eljárásrend szerint hozza.


II. FEJEZET
A VEZETŐI CSAPAT

17. § (1) A Vezetői Csapat meghatározása
A Vezetői Csapat a Szakkollégium operatív működését biztosító  szerve, amely a lakók által megválasztott 6 hallgatóból és a Fenntartó által kinevezett igazgatóból áll. A vezetői megbízás kezdőnapja július 1, zárónapja a következő év június 30.

(2) A Vezetői Csapat megválasztása
a) A Vezetői Csapat hallgatói tagjának valamennyi szakkollégiumi tag választható. 
b) A választhatóság jelölés útján érhető el. Jelölt lehet bármely tag, akit legalább egy hallgató ajánl. Egy hallgató több hallgatót is ajánlhat. A jelölés vállalásáról az ajánlott hallgatónak nyilatkoznia kell legkésőbb a Kollégiumi Gyűlést megelőző két napig.
c) A Vezetői Csapat hallgató tagjait a Kollégiumi Gyűlés egy tanévre választja titkos szavazással.
d) A titkos szavazásban minden hallgató a jelöltek közül maximum 6 hallgatót választhat , így egy szavazólapon, vagy titkosított, névtelenséget biztosító elektronikus szavazófelületen mind a hat jelöltre egy-egy szavazatot ad le. A szavazatok számának összesítésével kialakuló sorrend első 6 helyezettje szerez tagságot a Vezetői Csapatban.
e) A Vezetői Csapatba való bejutásról döntő helyek szavazategyenlősége esetén az egyenlő szavazatot kapó jelöltekről ismételten dönt a Kollégiumi Gyűlés mindaddig, amíg egyértelmű sorrend nem alakul ki.
f) A Vezetői csapattagokat a Kollégiumi Gyűlés döntését megerősítve az igazgató bízza meg.

(3) A Vezetői Csapat feladatai:
a) A Vezetői Csapat szervezi és felügyeli a Szakkollégium tevékenységeit, programjait, közösségi életét.
b) Elkészíti az éves Képzési Programot, előkészíti a Szakkollégium stratégiai tervét és felülvizsgálja annak megvalósulását.
c) A Vezetői Csapat részt vesz a Szakkollégium költségvetésének összeállításában és a kollégiumi díj mértékének megállapításában.
d) A Vezetői Csapat biztosítja  a Szakkollégium értékrendjének érvényesülését és szabályzatainak betartását.
e) A Vezetői Csapat kezdeményezi együttműködési és pályázati projektek létrejöttét.
f) A Vezetői Csapat tagokat delegálva részt vesz a fegyelmi eljárásban.
g) A Vezetői Csapat szervezi meg és folytatja le a felvételi eljárást.
h) Kollégiumi Gyűlés összehívását írja elő, ha azt a Csapat négy tagja vagy a szakkollégiumi tagok egyharmada kezdeményezi.

(5) A Vezetői Csapat működése :
a) A Vezetői Csapat legalább havi rendszerességgel ülésezik. Üléseit a Szakkollégium igazgatója hívja össze. Az ülésekről emlékeztető készül.
b) A Vezetői Csapat ülései nyilvánosak. Ettől eseti jelleggel az adott ülésen hozott döntéssel eltérhet, zárt ülést elrendelve.
c) A Vezetői Csapat eseti jelleggel munkacsoportokat hozhat létre konkrét feladatok megvalósítására.

(6) A Vezetői Csapat szakkollégista tagjainak megbízatása megszűnik:
a) a megbízatásuk idejének lejártával;
b) lemondással;
c) amennyiben 27. § (4). pontja alapján a Kollégiumi Gyűlés a Fegyelmi Bizottság javaslatát követően a fegyelmi eljárás szankciójának részeként megvonja;
d) szakkollégiumi tagságuk megszűnésével.
Ha a vezetői csapattagok megbízatása tanév közben szűnik meg, időközi választást kell tartani a megszűnéstől számított harminc napon belül. Az időközi választásra a rendes választás szabályai irányadóak.


III. FEJEZET
AZ IGAZGATÓ

18. § (1) A Szakkollégium igazgatóját a Piarista Rend Magyar Tartományának tartományfőnöke nevezi ki. Az igazgató felelős a Szakkollégium működéséért szakmai, gazdasági és törvényességi szempontból.
(2) Az igazgató 
a) képviseli és megjeleníti a Fenntartó stratégiai dokumentumaiban felvázolt stratégiai célokat; 
b) irányítja a Szakkollégiumot;
c) a Vezetői Csapat tagjaként részt vesz a Szakkollégium operatív vezetésében;
d) képviseli a Szakkollégiumot;
e) gyakorolja a munkáltatói jogokat az alkalmazottak felett;
f) elnököl a Kollégiumi Gyűlésen;
g) felelős a Szakkollégium gazdasági és technikai működéséért;
h) a Kollégiumi Gyűlés döntését megerősítve nevezi ki a Vezetői Csapatot;
i) a fegyelmi jogkör gyakorlásával fenntartja a Szakkollégium rendjét.

(3) Az igazgató tartós távolléte , vagy akadályoztatása esetén helyettes megbízása a Fenntartó jogköre.

IV. FEJEZET
AZ ISKOLABIZTONSÁGI MUNKATÁRS
19. § (1) Az iskolabiztonsági munkatárs (továbbiakban IBM) a Biztonságos Iskola Tartományi Tanácsa által működtetett jelzőrendszer tagjaként a Szakkollégiumban felmerülő bárminemű bántalmazás/visszaélés észlelésében, megelőzésében, a velük kapcsolatos tényfeltárásban, a szükséges eljárások megindításában és lefolytatásában vesz részt.
(2) A tudomására jutott intézményen belüli fizikai, lelki-pszichológiai, szexuális visszaélésről, vagy annak gyanújáról haladéktalanul tájékoztatja a BITT elnökét és a BITT titkárát, saját megítélése szerint az igazgatót, és az üggyel kapcsolatban eljárásban folyamatos kapcsolatot tart BITT-tel.
(3) Az IBM-et a tanév első Kollégiumi Gyűlése választja egy tanévi időtartamra. A megválasztott IBM-et a Kollégiumi Gyűlés döntését megerősítve az igazgató nevezi ki a BITT által végzett felkészítés után. A képviselet folyamatossága és a BITT által szervezett továbbképzéseken való részvétel érdekében a BITT-el egyeztetve egyidőben két szakkollégista is elláthatja ezt a tisztséget.
(4) Az iskolabiztonsági munkatárs tevékenységét és működésének eljárásrendjét jelen SZMSZ 2. számú melléklete, valamint „A Piarista Rend Magyar Tartománya Biztonságos Iskola Tartományi Tanácsának Működési rendje” c. dokumentum határozza meg. 
(5) A jelzőrendszer más csatornákon keresztül is elérhető, mely módokhoz szükséges információk a BITT honlapján megtalálhatók. A BITT honlapja Szakkollégium honlapján elhelyezett link segítségével is elérhető.
NEGYEDIK RÉSZ
A FELVÉTELI ELJÁRÁS

20. § Belső és külső felvételi
A felvételi eljárás egyrészt a Szakkollégium jelenlegi hallgatóinak következő tanévre történő felvételéről (belső felvételi) és másrészt az újonnan pályázók felvételéről (külső felvételi) dönt. Ez alapján kétféle felvételi eljárás van: belső és külső felvételi.

21. § A jelentkező
(1) Felvételire jelentkezhet
a) a szegedi felsőoktatásban tanuló nappali tagozatos hallgató;
b) végzős középiskolás diák, aki a szegedi felsőoktatásba jelentkezett; 
c) más egyetem hallgatója, aki a szegedi felsőoktatásban képzésben vesz részt.
(2) Nem jelentkezhet felvételire az, akit korábban kizártak a Szakkollégiumból.
(3) A jelentkezők felvételéről a felvételi eljárás lefolytatását követően a Felvételi Bizottság dönt.
(4) A Szakkollégium lakhatási célból kollégiumi ellátást legfeljebb 24 fő férfi lakó számára biztosít. A kollégiumi ellátásról a felvételi eljárás során a Felvételi Bizottság dönt.

22. § A Felvételi Bizottság
(1) A Felvételi Bizottság tagjai:
a) a Vezetői Csapat tagjai ;
b) a Szakkollégium további három tagja, akit a Vezetői Csapat egyszerű többséggel megszavazott. Őket az igazgató bízza meg adott felvételi eljárásban való részvételre.
(2) A Felvételi Bizottság határozatképes
a) külső felvételi esetén legalább 5 felvételi bizottsági tag,
b) belső felvételi esetén legalább 3 felvételi bizottsági tag jelenléte esetén.
A határozatképességhez mind a külső, mind a belső felvételi eljárásban legalább 3 Vezetői Csapattag részvétele szükséges.
(3) A Felvételi Bizottság az eljárása során mérlegeli a jelentkezők
a) tanulmányi eredményeit és szakmai elhivatottságát;
b) kereszténység iránti viszonyát;
c) közösséghez való attitűdjét és rátermettségét;
d) szociális rászorultságát.

23. § A belső felvételi eljárás
(1) A belső felvételi eljárást a Felvételi Bizottság folytatja le a tanév második félévének vizsgaidőszakában.
(2) A tanév végi értékelés során a Felvételi Bizottság dönt a szakkollégiumi tagsági viszony folytatásáról vagy megszüntetéséről.
(3) A belső felvételi eljárás során a Felvételi Bizottság figyelembe veszi a hallgatók Tanulmányi Programban szabályozott félévi értékeléseinek eredményeit.
(4) A belső felvételi eljárás eredményéről az igazgató a felvételi meghallgatások végétől számított nyolc napon belül írásban tájékoztatja a jelentkezőket.
(5) A felvételi döntéssel  szemben fellebbezni első fokon a Kollégiumi Gyűléshez, másodfokon pedig a Fenntartóhoz lehet.

24. § A külső felvételi eljárás
(1) A felvételi eljárás megindításáról a Vezetői Csapat dönt és a felvételi felhívást a Szakkollégium honlapján teszi közzé minden év június 15-ig. Szabad kapacitás esetén felvételi eljárás tanév közben is indítható.
(2) A felvételi eljárás a jelentkezők írásbeli pályázatából és szóbeli felvételi meghallgatásából áll.
(3) Az írásbeli pályázat tartalmát és beérkezési határidejét és a felvételi eljárás időbeli ütemezését a Vezetői Csapat állapítja meg.
(4) A jelentkezők írásbeli pályázatába csak a Felvételi Bizottság tagjainak van betekintési joguk. A Felvételi Bizottság az adatvédelmi törvényben foglaltaknak megfelelően kezeli a jelentkezők személyes adatait.
(5) A szóbeli felvételi meghallgatás időpontját a Vezetői Csapat legkésőbb az írásbeli pályázatok beérkezési határidejétől számított három napon belül köteles kiírni és a jelentkezőket erről tájékoztatni. A szóbeli felvételi meghallgatást legkésőbb az írásbeli pályázatok beérkezési határidejétől számított huszonegy napon belül kell megtartani. A tájékoztatás és a felvételi meghallgatás között legalább öt napnak kell eltelnie. 
(6) A jelentkezők meghallgatását követően a Felvételi Bizottság zárt ülésen dönt  a jelentkezők felvételéről.
(8) A Felvételi Bizottság a jelentkezők felvételéről az írásbeli pályázatuk és a szóbeli felvételi meghallgatás eredményeit összesítve egyénenként kétharmados többséggel dönt.
(9) A szakkollégiumi felvételi követelményeknek megfelelt, de kollégiumi elhelyezésre helyhiány miatt felvételt nem nyert jelentkezők kollégiumi várólistára k erülnek. A várólista rangsorát Felvételi Bizottság állapítja meg.
(10) A felvételi eljárás eredményéről az igazgató a felvételi szóbeli meghallgatástól számított nyolc napon belül írásban tájékoztatja a jelentkezőket. 
(11) A felvételi döntéssel szemben fellebbezni első fokon a Kollégiumi Gyűléshez, másodfokon pedig a Fenntartóhoz lehet.
(12) A Vezetői Csapat pótfelvételit és évközi felvételit is hirdethet.  Ezen eljárások során a felvételi eljárás szabályai irányadóak.

ÖTÖDIK RÉSZ
A FEGYELMI ELJÁRÁS


25. § A Fegyelmi eljárás hatásköre
(1) Fegyelmi eljárást azon hallgatók ellen kell indítani , akik az SZMSZ-ben, vagy a Házirendben meghatározott szabályok, vagy a Szakkollégium értékrendje ellen vétenek. A fegyelmi eljárást az igazgató indítja.
(2) A fegyelmi jogkör gyakorlója az igazgató, a Fegyelmi Bizottság létrehozásában közreműködnek  a Vezetői Csapat tagjai.
(3) Fegyelmi eljárás bárminemű bántalmazás gyanúja esetén csak a BITT előzetes tájékoztatása és az eljárás lépéseinek és módjának velük történő egyeztetésével folytatható.
(4) A Fegyelmi Eljárás hatásköre nem terjed ki a tanulmányi jellegű kötelezettségszegésekre, azok esetén alkalmazható eljárásokat a Szakmai Program és a Képzési Program  szabályozza.

26. § A Fegyelmi Bizottság
(1) A Fegyelmi Bizottság eseti bizottság, amelynek létrejöttét az igazgató kezdeményezi és hozza létre  konzultálva a Vezetői Csapattal.
(2) A Fegyelmi Bizottság a fegyelmi jogkör gyakorlójából (igazgató) és a Vezetői Csapat saját maga által kijelölt legalább két tagjából áll. Vezetői Csapattag nem lehet tagja a Fegyelmi Bizottságnak abban az esetben, ha az eljárásban érintettként szerepel.
(3) A Fegyelmi Bizottság konzultatív testület, amely az igazgató fegyelmi döntését készíti elő véleményeivel, és javaslatot tesz a fegyelmi szankcióra .
(4) A Fegyelmi Bizottság a panasz benyújtásától számított 10 munkanapon belül köteles a fegyelmi eljárást lefolytatni és a döntésről az érintettet és a Szakkollégium közösségét tájékoztatni.
(5) A Fegyelmi Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet vezet.


27. § A Fegyelmi eljárás alapelvei
(1) Fokozatosság
A fegyelmi eljárás lefolytatása során a fegyelmi jogkör gyakorlója figyelembe veszi a szabálysértés súlyát, a gyakoriságát, rendszerességét és ennek megfelelően arányos döntést hoz  . Döntéshozatalában törekszik a fegyelmi szankciók szakaszos alkalmazására. 
(2) Közösségiség
A fegyelmi eljárás lefolytatása során a fegyelmi jogkör gyakorlója konzultatív módon a Fegyelmi Bizottság tagjainak képviseletével bevonja a döntéshozatalba a szakkollégiumi közösség tagjait . A döntésben fontos szempont a szabálysértés közösségre gyakorolt hatása.
(3) Kooperativitás
A fegyelmi eljárás lefolytatása során a fegyelmi jogkör gyakorlója az érintett felek bevonásával és a közösség képviselőivel – mint a Fegyelmi Bizottság tagjainak részvételével dönt , a döntésben érvényesül a közösségi tanulás és az egyéni kompetenciafejlesztés szempontja, amely egy fejlesztő jellegű visszajelzésben jelenik meg.
(4) Asszertivitás
A fegyelmi eljárás lefolytatása során a fegyelmi jogkör gyakorlója és az eljárásban résztvevő bizottsági tagok  tiszteletben tartják valamennyi érintett személyét és az eljárás lefolytatása a helytelen és szabálysértő magatartásra irányul. Az eljárás során a szabályszegés megismerésére és megértésére törekszik.

28. § A fegyelmi eljárásban használt szankciók
(1) Fegyelmi szankciók 
a) a figyelmeztetés a legenyhébb szankció, amelynek célja a szabálysértő viselkedésre és annak következményeire való figyelemfelhívás és a megkívánt viselkedésforma tudatosítása;
b) a megrovás, amely nagyobb súlyú, vagy visszatérő szabálysértő viselkedés során alkalmazható, amelynek célja a megkívánt viselkedésformára való nyomatékos figyelmeztetés és annak kikényszerítése; amennyiben a Vezetői Csapat tagja részesül megrovásban, akkor vezetői csapattagsága megvonható;
c) a kizárás, a legsúlyosabb szankció, amely végleges eszközként olyan szabálysértő viselkedésre adható, amely a közösségen belül nem hozható helyre.
(2) A fegyelmi szankciókról nyilvántartás készül, amely nyilvántartás minden tag  számára megismerhető.
(3) A fegyelmi szankciók részletes következményeit  a Házirend tartalmazza.
(4) Ha a Vezetői Csapat valamely tagja részesül megrovásban, akkor a szankció részeként vezetői csapattagsága megvonható. A vezetői csapattagságot a Fegyelmi Bizottság  javaslatára Kollégiumi Gyűlés vonhatja meg.
(5) A szankciók a döntés közlésének napjától hatályosak. Ha kizárás lakót érint, akkor a Fegyelmi Bizottság ésszerű méltányosságot alkalmazva, a kizárt hallgatóval közösen határozza meg a kiköltözés végső időpontját.
(6) A szankciók elévülése: a figyelmeztetés a figyelmeztetés időpontjától számított következő szemeszter végén, a megrovás a megrovás időpontjától számított következő teljes tanév (2 szemeszter) végén évül el. A kizárás nem évül el.



29. § A fegyelmi eljárás lefolytatásának lépései
(1) A 25.§ (1) bekezdése szerinti vétség esetén a Szakkollégium tagja, vagy bármely, a Szakkollégium működése által érintett személy jelzést tesz az igazgató, vagy a Vezetői Csapat felé.
(2) Az igazgató a Vezetői Csapat tagjai közül eseti Fegyelmi Bizottságot hoz létre a Fegyelmi eljárás lefolytatására.
(3) A Fegyelmi Bizottság a lehető legtöbb szempont alapján tájékozódik a szabálysértés körülményeiről.
(4) A Fegyelmi Bizottság meghallgatja az eljárásban érintett feleket. A meghallgatásra az eljárás alá vont hallgató, vagy a Fegyelmi Bizottság kérésére és előzetes egyeztetést követően más hallgató, vagy indokolt esetben Szakkollégiumon kívüli személy is bevonható.
(5) A Fegyelmi Bizottság zárt ülésen tanácskozik és javaslatot tesz az alkalmazandó szankcióról, a közösségi tanulás és az egyéni kompetenciafejlesztés, és a fejlesztő jellegű visszajelzés módjáról.
(6) Az igazgató mint a fegyelmi jogkör gyakorlója dönt a szankcióról és az azzal kapcsolatos lépésekről.
(7) A fegyelmi eljárásban hozott döntésről az igazgató tájékoztatja az eljárás alá vont egyént, majd a Szakkollégium közösségét. A közösségi tájékoztatás célja a közösségi tanulás és a Fegyelmi eljárás szükséges mértékben való transzparensé tétele, melyben fontos szempont a szankcionált hallgató érdekeinek és biztonságának védelme is. Ennek érdekében a közösségi tájékoztatás módját a szankcionált hallgató és az igazgató közös megegyezéssel határozza meg.
(8) A szankcionált hallgató jogorvoslati lehetőséggel első fokon a Kollégiumi Gyűlés felé, majd másodfokon a Fenntartó felé élhet.




HATODIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK



30. § A jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a 2020. (évi) február (hónap) 19. (napi) Kollégiumi Gyűlés elfogadta, és a Fenntartó 2020. (évi) február (hónap) 25. (napi) jóváhagyását követő napon lép hatályba. 

31. § A Szervezeti és Működési Szabályzat következő kötelező felülvizsgálata a 2022/23-as tanévben történik.



Kelt: Szeged, 2020. február 19.
Kollégiumi Gyűlés megválasztott jegyzőkönyv hitelesítője: Bodnár Péter
Igazgató: Jusztin István


Fenntartói jóváhagyás
Kelt: Budapest, 2020. február 25.
Szilvásy László
tartományfőnök

1. sz. melléklet
A „Piarista Emberkép” áttekintése

Forrás: www.piarista.hu A Magyar Tartomány küldetésnyilatkozata jövőképe és alapértékei
2. sz. melléklet
Az iskolabiztonsági munkatárs és a
Biztonságos Iskola Tartományi Tanácsának (BITT) jelzőrendszere

Az iskolabiztonsági munkatárs
Az iskolabiztonsági munkatárs tevékenységét önállóan, a hatályos jogszabályok alapján, végzi az alábbiak szerint:
(1) Feladata a Szakkollégium tagjainak és alkalmazottainak folyamatos tájékoztatása a BITT működésének céljairól, az iskolabiztonsági munkatárs tevékenységéről és elérhetőségéről.
(2) A tudomására jutott intézményen belüli fizikai, lelki-pszichológiai, szexuális visszaélésről, vagy annak gyanújáról haladéktalanul tájékoztatja a BITT elnökét és a BITT titkárát.
(3) A BITT elnökének és titkárának tájékoztatásával egy időben tájékoztatja az intézmény vezetőjét is, kivéve, ha az intézmény vezetője maga is érintett a visszaélésben, vagy annak gyanújában.
(4) A tudomására jutott adatokat, információkat – a fent felsoroltak kivételével – harmadik személlyel semmilyen körülmények között sem oszthatja meg.
(5) Az intézményben felmerülő esetek tényfeltárásában együttműködik a BITT-csal.
(6) A BITT tényfeltárását követően a tudomására jutott adatokat, információkat köteles átadni a BITT-nek adatkezelés és iratőrzés céljából.
(7) Az iskolabiztonsági munkatárs nem őrizhet meg semmilyen, az érintett ügyekre vonatkozó adatot, információt
(8) Az iskolabiztonsági munkatárs, valamint az intézményi jelzőrendszerben közreműködő minden személy az irányadó és a mindenkor hatályos jogszabályok betartásával, teljes körű titoktartási kötelezettség mellett végzik tevékenységüket. E titoktartási kötelezettség az iskolabiztonsági munkatársi megbízás és a szakkollégiumi tagság és a Szakkollégiummal kötött minden egyéb szerződéses viszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad.
(9) Az igazgató nem tájékoztatandó szükségszerűen a jelzőrendszerbe érkezett jelzésekről. Az igazgató értesítése abban az esetben kötelező, ha a munkatárs úgy ítéli meg, hogy az intézmény felelős vezetőjének azonnal eljárást kell kezdeményeznie az adott helyzetben.

A Szakkollégium és a BITT jelzőrendszere
(1) A jelzőrendszer létrehozatala és működtetése az intézmény mindenkori igazgatójának a kötelezettsége.
(2) Az igazgató hatásköre a Piarista Tartományfőnökség által szervezett képzést eredményesen elvégző, az intézménnyel tagsági jogviszonyban álló személy kinevezése, megbízása a helyi jelzőrendszer működtetésére.
(3) Az iskola mindenkori igazgatója köteles a BITT-et tájékoztatni, hogy az intézményen belül ki a mindenkori felelős. Az igazgató nem lehet ez a személy.
(4) Az iskolabiztonsági munkatárs személye, elérhetősége, a BITT közvetlen elérhetőségét biztosító központi e-mail címe és telefonszáma folyamatos nyilvánosságot kell kapjon az intézmény honlapján, valamint a helyben alkalmazott kommunikációs csatornákon.







Képzési Terv a 2020/21 tanévre

Az SZMSZ-ben lefektetett elvek alapján alakítottuk ki Képzési tervünket. Elképzeléseinket három kulcsszó köré csoportosítottuk: keresztény, értelmiség és szakember.
A képzési terv követelményeinél az osztatlan képzések I-III. éves hallgatói a BA/BSc hallgatóknak, a IV-V. éves hallgatók az MA/MSc hallgatóknak felelnek meg.
A 2020/21-es tanév képzési és egyéb programjait a piarista emberkép sémáját felhasználva az önismereti irányra fókuszáljuk.

I. Szakember

1. Egyetemi tanulmányok 
Minden kollégista az évfolyamátlaghoz képest köteles jó szinten teljesíteni egyetemi/főiskolai tanulmányi kötelezettségeit. A felvett és teljesített kurzusok aránya évente haladja meg a 80%-ot! A minimálisan elvárt féléves kreditszám 15. Az a hallgató, aki előre láthatóan ennél kevesebb kreditet tud felvenni vagy teljesíteni, köteles az okokról és az adott félévi vállalásairól egyeztetni a vezetői csapattal.

2. Teaház
Az előadói készségfejlesztés kurzusa az 1993 óta futó, heti rendszerességű Teaház. Minden kollégista évenként egy teaházi előadást tartson. Az előadóval szemben támasztott elvárás a választott témában való kellő elmélyülés. Az előadásokkal szemben támasztott formai követelmények:
40-50 perc terjedelmű,
ismeretterjesztő jellegű,
szemléltetéssel kísért,
tematikus részegységekre osztott,
a szemléltetésre használt filmek összes hossza nem haladhatja meg a 10 percet.
További követelmény az aktív hallgatóként való részvétel egy szemeszteren belül a teaházak és a módszertani szempontú kiértékelések legalább 40%-án.

Távoktatásra való átállás esetén
az előadások időtartama 30 perc legyen,
legfeljebb 5 perc videóval.
Ha az átállás a 6. hét előtt lesz, akkor az előadások 50%-án kell részt venni.

3. Szakmai prezentáció
A Szakkollégium az eredeti tanárképzési vonalat követve fontosnak tartja a szakmai ismeretek szóbeli és írásbeli prezentációját. A szakmai prezentációk készítésében való jártassághoz a Szakkollégium a következő segítséget nyújtja, illetve követelményeket támasztja.
A szakmai prezentáció értékeléssel és visszajelzéssel, szükség esetén korrekcióval zárul.
A szakmai prezentáció követelményének teljesítési lehetőségei:
Tanulmány leadása (Szakmai prezentáció – Formai követelményeit külön dokumentumban szabályozzuk.),
előadóként való részvétel a tavasszal megrendezett Hallgatói Konferencián,
TDK dolgozat készítése,
önálló kutatómunka végzése és arról kutatási beszámoló készítése (A beszámoló kormai követelményeit külön dokumentumban szabályozzuk.),
aktív részvétel külső szakmai fórumokon,
szakmai folyóiratokban tanulmány, szakcikk publikálása,
demonstrátori munka.
Tanárszakos hallgatók ezen kötelezettségüket a Szakkollégiummal együttműködő Dugonics András Piarista Gimnázium tanórán kívüli tevékenységeiben (pl. szakkör, témahét) való aktív részvétellel is teljesíthetik. Szükség szerint a Szakkollégium mentort igyekszik biztosítani.

5. Tréning/kurzus
Az őszi/tavaszi félévben, témaajánlat: életpályatervezés, megoldásfókuszú coaching, az EFT-k alapján is jöhet még.
Ezeken a képzéseken való részvétel ajánlott, de nem kötelező.


II. Keresztény

1. Lelkigyakorlat
A szakkollégium a tagok lelki és szellemi képzését egyaránt szem előtt tartja. Ezért félévente egy rekollekciós hétvégét szervezünk, melyen a részvétel kötelező.

2. Piarista találkozás
A kollégium minden tagja vegyen részt félévente legalább egy olyan programon, melyen lehetőleg minél aktívabban találkozik a piarista világ tagjaival. Ennek keretében külső programok is elfogadhatók, de a Szakkollégium igyekszik inspirálni a belülről induló kezdeményezéseket.

3. Részvétel az Egyház szellemi, lelki és közösségi életében
A keresztény szellemi gazdagodás érdekében ajánljuk a Kollégium, vagy más szervezetek által szervezett lelkiségi és egyéb programokat.
Szorgalmazzuk egyházi kisközösségekben, ezen belül is leginkább a piarista egyetemista közösségben és a piarista ifjúsági csoportokban (Kalazancius Mozgalom - PIPACS) való részvételt vagy más lelkiségi mozgalmakhoz való csatlakozást.
Ajánlott az aktív részvétel egyházi és egyházhoz közeli szervezetek által szervezett képzéseken és rendezvényeken. Ezt a Szakkollégium a Katolikus és Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület tagjaként kifejezetten segíti és támogatja.


III. Értelmiség

Szakkollégiumi programunk az értelmiségképzés területén egyrészt a hallgatók általános műveltségét igyekszik növelni, másrészt az e témájú programok szervezésében és lebonyolításában igyekszik jártasságot nyújtani.

1. Aktív jelenlét
MA/MSc hallgatóktól ezért évente legalább egy önálló szervezési munkát várunk a következő programok legalább egyikében, vagy egyéb programokban. A kollégium a szervezéshez szükséges hátteret biztosítja, a programok menedzselésének segítésére igény szerint képzést biztosít.

2. Oktogon Napok
A Szakkollégium évente másfél napos kulturális és közéleti tematikájú rendezvényt szervez Oktogon Napok címmel. BA/BSc hallgatóktól a házigazdaként való tevékeny részvételt, MA/MSc hallgatóktól pedig a szervezés önálló részfeladatainak elvégzését vagy koordinálását várjuk el. A konkrét megvalósítás lehetőségeiről a járványügyi helyzet alakulását figyelve lehetőség szerint a decemberi, de legkésőbb a februári kollégiumi gyűlésen döntünk.

3. Beszélő
Félévente 3 előadást szervezünk – Beszélő sorozatcímmel – aktuális tudományos vagy közéleti témában. Egy félévben minimum két előadáson való részvétel kötelező. Ezeket távoktatásra való átállás esetén is megtartjuk. A tavaszi féléves program tervezését az őszi félév tapasztalatai alapján és az aktuális helyzet szerint határozzuk meg.
Az MA/MSc hallgatók számára előírt szervezési munka külső helyszínen is teljesíthető. (pl. középiskolai ismeretterjesztő előadás tartása, szervezése). Az elfogadáshoz a tevékenység dokumentációja szükséges.

3. Társadalmi felelősségvállalás
Társadalmi felelősségünknek és keresztény értékrendünknek megfelelve hallgatóinktól félévente öt óra nonprofit területen végzett munkát kérünk. A kollégium kifejezetten támogatja a hallgatók saját ötleteinek önszerveződő csoportban történő megvalósítását, de teljesíthető a munka önkéntesként valamely nonprofit szervezet munkájába való bekapcsolódással is.
A szóba jövő célcsoportok és tématerületek: szegények, ifjúság, idősek, hátrányos helyzetűek, fogyatékkal élők; egészségügy, szociális terület, oktatás, kultúra, környezet- és természetvédelem.
Ötletek: korepetálás a Gimnáziumban, online korepetálás, esti ima tartása a Gimnázium kollégiumában, kortárssegítés karantén idején (Tf, KM projekt), lakóhelyi és egyéb önkéntes lehetőségek.


IV. Egyéni fejlődés és beszámolás

1. EFT
A szakkollégium igyekszik a hallgatókat egyéni fejlődésükben személyre szabottan támogatni. Ennek előmozdítására szeptemberben készüljenek egyéni fejlődési tervek a tanévre, melyeknek legyen egy nyilvánosabb változata, amely lehetőséget ad a kollégiumvezetővel való beszélgetésre és kísérésre. A kísérés mindenki számára kötelező három alkalma a szeptember, február és május/június hónapokban van. Igény szerint több kísérési alkalom is kérhető, illetve egyeztetett esetben a hallgató kérésére külső kísérő is bevonható.

2. Személyre szabottság
A személyre szabottság további előmozdítására lehetőség van arra, hogy előzetes egyeztetés után a hallgató külső programokkal és tevékenységekkel teljesítse kötelezettségeit. Ez alól kivételt képez a Teaház, az Oktogon Napok, a Beszélő saját előadásai, a piarista kapcsolódás és a lelkigyakorlatok a feljebb említettek szerint.

3. Mentorálás
Az újonnan érkezett szakkollégisták beilleszkedésének segítésére mindegyiküknek legyen egy mentora, aki már régebben a Szakkollégium tagjai. A mentorok kísérjék személyes figyelemmel a rájuk bízottakat, közösen megállapított rendszerességgel találkozzanak velük és segítsék őket.

4. Beszámolás
A szakkollégisták a félévek végén az index-másolatok leadásával a Vezetői Csapatnak beszámolnak félévi munkájukról. Végzős hallgatók (MA/MSc) számára előzetesen indokolt kérelem alapján a Vezetői Csapat felmentést adhat a követelmények egy részének teljesítése alól. Gyenge éves összteljesítmény esetén a Felvételi Bizottság nem hosszabbítja meg a szakkollégista tagságát a következő tanévre.


A Képzési Tervet a Vezetői Csapat véleményezésével Jusztin István készítette.
A 2020. szeptember 20-i kollégiumi gyűlés jóváhagyta.

Kelt: Szeged, 2020. szeptember 20.






Alapító okirat

A Sík Sándor Piarista Egyetemi Szakkollégium
módosításokkal egybeszerkesztett
Alapító Okirata
1


Az Intézmény teljes neve: Sík Sándor Piarista Egyetemi Szakkollégium

Székhelye: 6721 Szeged Lechner tér 2/a

Az Intézmény alapítója és fenntartója:
Piarista Rend Magyar Tartománya 1052 Budapest Piarista köz 1.

Az alapítás ideje: 1992. szeptember 1.

Az intézmény maximális hallgatói létszáma: 25 fő

Az intézmény célja az otthonteremtés olyan hallgatók számára, akik felsőfokú tanulmányaik során keresztény szellemiségű közösségben szeretnének fejlődni, és ott egymást segíteni. A kollégium szakkollégiumként működik: képzési rendszerével segíti hallgatói fejlődését, hogy tanulmányaik végeztével minőségi munkára képes szakemberré, felelős értelmiségivé, valamint a keresztény értékrendet képviselő felnőtté váljanak.

Az intézmény élén az alapító által kinevezett igazgató áll. Ő gyakorolja a munkáltatói jogokat a többi alkalmazott felett.

A diákotthon mint jogi személy önálló intézményként működik. Működését az alapító biztosítja. Működésének tartama határozatlan idejű.

Az intézmény működéséhez szükséges anyagi fedezetet a növendékek után járó normatív támogatásból és az állami diákotthonokkal egyenlő kollégiumi díjból a fenntartó biztosítja.

Az intézmény működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.

Az intézmény irányításával, felügyeletével kapcsolatos feladatokat az alapító látja el.

Az intézmény hatósági ellenőrzésére Szeged város megfelelő hivatalai illetékesek.



Kelt Budapesten 2013. október


Labancz Zsolt
tartományfőnök

1Az eredeti Alapító okirat 1992. szeptember 1-jén kelt. 2013. október …. -n módosult.



régi szabályzatok a korábbi honlapon találhatóak meg.